Esőcsepp nyomok

Néhány agyagkő, aleurolit és homokkő (vagy recens üledékek esetében) felső rétegfelületén sekély mélyedésekként jelennek meg, sokszor száradási repedésekkel együtt. Ezek a kis mélyedések lehetnek izoláltak, de befedhetik az egész felszínt is.
Általában alakjuk kör, ritkábban ellipszis, átmérőjük kb. 1 centiméter, mélységük néhány milliméter. Amennyiben az egész felszínt befedik, poligonális alakot vesznek fel. Gyengén kiemelkedett peremmel rendelkeznek, és minden kis esőcsepp nyomnak egy konkáv, kráterszerű szerkezete van.
A nagyobb esőcseppek és jégesőszemek a nedves üledéken csupán kisebb krátereket hoznak létre, annak ellenére, hogy nagy erővel csapódnak be.
Az esőcsepp nyomok leginkább agyagos üledékek esetében tudnak megőrződni, mivel ezeknek van elég kohéziós ereje, hogy a kiszáradás miatti tenziós feszültséget tompítani tudja. Homokos üledék kiszáradása esetében a képződmény sokszor áthalmozódik víz vagy szél által.
Az esőnyomok könnyen összetéveszthetőek a nyomfosszíliákkal, vagy a gázkiszökési szerkezetekkel, azonban a fekü üledék zavartalan rétegződése árulkodó, hogy esőcsepp nyomokkal találkozunk.