A püspökfürdői Szent László tó endemikus puhatestű faunájának filogenetikai, biogeokémiai és paleoökológiai vizsgálata

Prof. Sümegi Pál-Dr. Gulyás Sándor

A Nagyvárad melletti püspökfürdői Szent László tóban több, kiemelkedő jelentőségű, csak a Kárpát – medencére jellemző bennszülött faj is fennmaradt, köztük a bordás homorcsa csiga (Melanopsis parreyssii) faj. A tavi rendszer üledékei megőrizték a faj kialakulásához vezető héjmorfológiai változásokat, különböző taxonok és ökoformák kialakulását.
1891 és 1905 között vázolták fel a formák lehetséges rokonsági kapcsolatait és azóta keresik a fauna kialakulásának okait. Habár történt néhány rendszertani és őskörnyezettani célú vizsgálat, ezek nem időrétegtani alapúak. Az üledékrendszer egészét feltáró és a Mollusca faunát átfogó elemzést nem végeztek.
1999-ben, és 2011-ben munkacsoportunk engedéllyel földtani szelvényeket nyitott az akkor még létező termáltó területén.
Az előzetes korelemzések alapján a minták ezeréves/évszázados felbontásban adnak időkeretet a faunafejlődés tanulmányozásához. A mintákból több ezer ép Melanopsis/Fagotia nemzetséghez sorolt csigahéjakat emeltünk ki. Az idősorozatban vett héjakon fénykép (2200 db) és CT (1200 db) felvételek alapján digitális biometriai, héjszerkezeti elemzést végzünk. Lehatároljuk az idősorozatban jelentkező fajokat, ökoformákat és héjgeokémiai, izotóp elemzéseket végzünk. Kiegészítve a beágyazó üledék geokémiai paramétereivel rekonstruáljuk a tavi környezet fizikokémia adottságait. Így az egykori termál tavi környezetet és a benne lévő múltbeli csiga fauna változásait modellezhetnénk. Kiemelkedő cél, hogy a kiszáradt tó visszaállítását az endemikus, jelenleg akváriumokban fennmaradt bordás homorcsa csiga faj hosszútávú megőrzését elősegítsük.