A Tiszántúl kelet-európai eredetű kora avar kori népessége régészeti és interdiszciplináris kutatások alapján

Dr. Gulyás Sándor, Dr. Balogh Csilla

Az avar megszállás során a Tiszántúl déli részén a Kárpát-medence többi régiójától temetkezési szokásaiban, kultúrájában markánsan eltérő, s valószínűleg más eredetű népességek jelentek meg. Kik voltak ők, mikor érkeztek? Anyagukban vannak e regionális különbségek? Egy vagy több népesség tagjai ők?
Temetőelemzésekkel, tárgytipológiai, 14C és egyéb természettudományos vizsgálatokkal keressük a választ.

A tiszántúli kora avar kori emlékanyag kapcsolata a kelet-európai sztyeppe 6–7. századi nomád temetkezésekével általánosan elfogadott. Mely horizonthoz/horizontokhoz kapcsolható hát e anyag? Milyen kapcsolatban voltak a keleteurópai sztyeppe lakóival a Tiszántúlon megtelepedő egykorú közösségek? A választ erre a tiszántúli leletanyag keleteurópai eredetű tárgytípusainak és a temetkezési szokások elemeinek a feltérképezésével keressük. Ez lehet az egyik alapja a későbbiekben a kelet-, nyugat- illetve közép-európai kronológiai rendszerek szinkronizációjának. A 7. század közepén a Köröstől, Marostól távolabb és a Közép- és Felső-Tisza-vidéken új temetők létesülnek. Temetkezési szokásaik és leletanyaguk az Alsó-Tisza-vidéki kora avar kori temetőkhöz hasonló. Ezeket átköltöző közösségek nyitották? Regionális elemzésekkel igazolható a tiszántúli kora avar kori népesség késő avar kori továbbélése?
A Maros-völgyi kutatásunk (K-109510) alapján a településterület elmozdulásának egyik lehetséges okát a 7. század közepén kimutatható éghajlatváltozásban látjuk. Érintett volt a többi migrációs folyamat is? Okozott e életmódváltást és milyen mértékűt? Éghajlattörténeti és természettudományos vizsgálatokkal keressük a választ.