Greengeology_Szemináriumok

Paleohidrológia speciális kollégium

2013/2014 tanév első félévében, minden csütörtökön 9,00 -11,00 óra között szemináriumi rendszerben Környezettudományi MSc hallgatóknak kötelező, Földtudomány BSc, MSc, Földrajz MSc hallgatóknak speciális képzésben, illetve Környezettudományi, Földtudományi, Földrajzi PhD hallgatóknak.
Oktató: Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék Paleohidrológiai kurzus célja az üledékgyűjtő medencék, elsősorban tavak, tőzeglápok, lápok, mocsarak fejlődésének bemutatása.

Témakörök:
1./A kurzus kiemelt célja a vízzel borított üledékgyűjtő medencék üledékes feltöltődési törvényszerűségeinek bemutatása, valamint publikációkon keresztüli feldolgozása.
2./Az üledékgyűjtőben élt egykori élőlények, elsősorban növények, köztük makrofiták, valamint különböző algák indikátorszerepének tisztázása. A makro növényi maradványok nyomán megrajzolható változások a tavi – lápi – mocsári rendszerekben. Pollenvizsgálatok szerepe a lápok fejlődésének megrajzolásában.
3./Az üledékgyűjtőben élt egykori élőlények, elsősorban állatok, köztük Mollusca és halmaradványok, valamint különböző kagylósrákok (Ostracoda), ágascsápú rákok (Cladocera), szivacsok (Porifera) indikátorszerepének tisztázása. A faunamaradványok nyomán megrajzolható változások a tavi – lápi – mocsári rendszerekben.
4./Kárpát-medencebeli tavak és lápok fejlődése I. tőzegmohalápok (Kelemér, Nagybárkány, Csaroda, Sirok)
5./Kárpát-medencebeli tavak és lápok fejlődése II. karbonátos tavak, lápok fejlődése (Balaton, Sárrét, Kardoskút, Kolon-tó, Csólyospálos)
6./Alpi és Nyugat-Európai tavak fejlődése Magny munkái nyomán
7./Brit és Észak-Európai tőzeglápok és tavak fejlődése
8./Mediterrán tavak fejlődése
9./Jégkori tavak fejlődése (Bonnville-i tó, Komi-tó, Bolivar-tó, Agassiz-tó és társaik)
10./Fekete-tenger/tó – Kaszpi/Aral rendszer fejlődése
11./Bajkál-tó fejlődése
12./Afrikai mélytavak fejlődése
13./Amazonasi tavak fejlődése
14./Ausztráliai tavak fejlődése
15./Hátsói Indiai tavak fejlődése
16./Tibeti tavak fejlődése

Követelmények:
Azok a hallgatók, akik a tárgyat kötelezően vették fel egy-egy témát önállóan kell, hogy kidolgozzák irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.
Azok a hallgatók, akik a tárgyat speciális kollégiumban vették fel, egy – egy témát 2-3 fős csoportokban kell, hogy kidolgozzák, irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.
A PhD hallgatóknak 2 kiválasztott tételt kell feldolgozni és bemutatni.

Hosszú távú környezeti változások gyakorlat

(GME207G 2013. csütörtök 11-12 óra) és előadás (GME207E csütörtök 12-14 óra) szemináriumi rendszerben Környezettudományi MSc hallgatóknak kötelező, Földtudomány BSc, MSc, Földrajz MSc hallgatóknak speciális képzésben, illetve Környezettudományi, Földtudományi, Földrajzi PhD hallgatóknak.
Oktató: Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék Hosszú távú környezeti változások kurzus célja a globális éghajlati változások, a negyedidőszaki környezeti változások hosszú távú hatásainak bemutatása, a földi biomok átalakulásának és az elmúlt 600 millió év fő környezeti fejlődési trendjeinek bemutatása.

Témakörök:
1./Negyedidőszaki és preQuarter éghajlati változások és a Milankovic ciklusok
2./Broecker féle szállítószalag modell és az éghajlati változások kapcsolata
3./Tibeti plató kifejlődése és a Raymo-féle éghajlati modell
4./Trópusi esőerdők hosszú távú fejlődése, Amazonas medence fejlődése, Pebas-tó modell nyomán
5./Paleozoikum éghajlati változásai
6./Mezozoikum éghajlati változásai
7./Kainozoikum éghajlati változásai
8./Fekete-tenger/tó – Kaszpi/Aral rendszer fejlődése a miocéntól kezdődően
9./Trópusi szavanna és sivatagi öv fejlődése, Mega Chad tó és a Chad tó/Szahara jövőbeli fejlődése
10./Bajkál-tó fejlődése a miocéntől, szibériai környezet átalakulás a harmadidőszak végén és a negyedidőszak folyamán
11./Kongó medencéjének fejlődése- afrikai trópusi vegetáció hosszú távú fejlődése
12./ Yoldia tengertől az Ancylus tóig (Balti-tengeri térség jégkor végi és holocén fejlődése), tundra és tajgazóna változása a jégkor végén és a holocén folyamán
13./Tanganyika-tó fejlődése, endemizmus modellezése, kapcsolata a Pannon medencében kialakult endemzimussal
14./Harmad és negyedidőszaki paleomonszun modellek és Hátsó India, Mekong fejlődéstörténete
15./Kínai Nagyalföld hosszú távú fejlődéstörténete, kialakulása, feltöltődése, jövőbeli fejlődése
16./Hindusztáni alföld hosszú távú fejlődéstörténete, jövőbeli fejlődése
17./Mérsékelt övi termomezofil sztyeppék és erdők fejlődése a Kárpát-Balkán refúgium modell alapján
18./Mediterrán biomok fejlődése
19./Trópusi biomok fejlődése

Követelmények:
Azok a hallgatók, akik a tárgyat kötelezően vették fel egy-egy témát önállóan kell, hogy kidolgozzák irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.
Azok a hallgatók, akik a tárgyat speciális kollégiumban vették fel, egy – egy témát 2-3 fős csoportokban kell, hogy kidolgozzák, irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.
A PhD hallgatóknak 2 kiválasztott tételt kell feldolgozni és bemutatni.

Ember és környezet előadás

(embkör0MA1, 2014. február – május, minden csütörtök 14-16 óra) szemináriumi rendszerben Régész MA hallgatóknak kötelező, Földrajz, Környezettudományi MSc hallgatóknak speciális képzésben, illetve Környezettudományi, Földtudományi, Földrajzi PhD hallgatóknak.
Oktató: Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék Ember és környezet kurzus célja az emberiség kialakulásának, az ember és környezet kapcsolatának természetes menetét mutatja be, majd.

Tematika   
1./Kréta végi kihalás problematikája: tények, adatok, hipotézisek és az Alvarez modell. Méhlepényesek adaptív radiációja. Főemlősök korai, kréta időszaki fejlődése, környezetük, leszármazási kapcsolatuk – leletek és hipotézisek.
2./Főemlősök speciális anatómiai jellegzetességei és azok változásai az evolúciós során. Legfontosabb korai leletek bemutatása, Plesiadapiformes elterjedése és jellegzetességei. A főemlősök kialakulásáról alkotott hipotézisek: arboreális elmélet, vizuális ragadozó elmélet, ökológiai elmélet.
3./Eocén főemlős fejlődés legfontosabb vonásai, legfontosabb leletei, lelőhelyei. A lemeztektonika és a környezet szerepe a Lemuriformes taxonok elterjedésében. Oligocén éghajlati változás és az eocén főemlős taxonok kihalása Európában és Észak-Amerikában. 4./Oligocén időszaki főemlősfejlődés legfontosabb vonásai, legfontosabb leletek, taxonok (Lorisiformes, Tarsiiformes, Parapithecidae, Propliopitchecidae) és lelőhelyek bemutatása. Az egyiptomi El Fayum lelőhely földtani, rétegtani viszonyai, őslénytani kísérő leletek, környezeti rekonstrukció és az Aegyptopithecus taxon leletek anatómiai jellegzetességei, evolúciós kapcsolatai.
 5./Környezeti változás és hatása az afrikai főemlősök evolúciójára a miocén során, a geográfiai és környezeti izoláció szerepe a Primates evolúcióban - East Side Story modell, a Kelet Afrikai Hasadékrendszer geológiai, környezeti viszonyai és hatásuk az élővilágra és a főemlősökre, az emberszabásúak kialakulása. Miocén kori kivándorlás Afrikából, Dryopithecus, Ramapithecus, Gigatnhopithecus taxonok problémája, elterjedése. Miocén végi főemlős fejlődés modellezése, „vízimajom” elmélet, homonidák kifejlődése a pliocén folyamán. Australopithecus csoportok megjelenése és fejlődése a harmadidőszak végén. A negyedidőszaki éghajlati változások okai.
6./Vegetáció- és faunafejlődés a ciklikus éghajlati változások hatására, menedékhelyek, szétterjedési övezetek, geográfiai izoláció, speciáció és specializáció a negyedidőszak folyamán. Homo nemzetség megjelenése negyedidőszak kezdetén és felemelkedése (Homo habilis, Homo ergaster, Homo erectus). A korai homonizáció különböző modelljei és az anyagi kultúra megjelenése, olduvai kőipar kialakulása. Korai embercsoportok környezeti háttere és kapcsolatuk a környezettel. Legfontosabb lelőhelyek és leletek bemutatása. Homo sapiens megjelenésének kronológiai, taxonális problémái, a neandervölgyi és a mai ember kultúrája, technikája és kapcsolata a környezettel.
7./Pleisztocén végi éghajlati változás, nagyemlős kihalás és a felső-paleolit vadászok között feltételezett kapcsolat, az ún. „overkill” modell. Az emberi közösségek felemelkedésének lehetséges környezeti következményei a jégkor végén. Az utolsó glaciális hidegmaximumában kifejlődött ökoszisztémák, táplálékláncok felépítése és jégkor végi biomok kiterjedése. A holocén éghajlati és környezeti feltételek kialakulása, a biomok átrendeződése a holocén kezdetén, a holocén ökoszisztémák, táplálékláncok felépítése. A glaciális – interglaciális éghajlati ciklusok és a környezeti tényezők, körfolyamatok kapcsolatai, modelljei, a legfontosabb biogeokémiai körfolyamatok: karbon-, oxigén, víz (hidrogén), nitrogén ciklus.
8./A vadászó – halászó – gyűjtögető közösségek változása, a mezolit kultúra kifejlődése. A termelő gazdálkodást folytató magaskultúrák kialakulása, a neolit civilizáció kifejlődésének társadalmi, technikai és környezeti feltételei. Az elsődleges növénytermesztési és az állattenyésztési centrumok elhelyezkedése a Földünkön. A környezeti rendszerek antropológiai átformálásának, az antroposzféra kialakításának kezdetei. A neolit életforma terjedésének tér-, és időkeretei. Az agrárökoszisztémák kialakulása, gyomvegetáció, a korai talajművelés, letelepült életmód hatása az ökoszisztémákra, a biogeokémiai körfolyamatokra, a szénciklus antropogén átalakításának kezdete.
9./A fémkultúrák kialakulása, rézkori, bronzkori, vaskori fejlődési centrumok elhelyezkedése és az egyes technikai innovációt kialakító közösségek és a technikai innovációk terjedése. Az antroposzféra továbbfejlődése, az emberi közösségek környezet átalakító tevékenységének változása, az anyagi kultúra fejlődése, társadalmi szint – technikai szint és a környezet kapcsolatának átalakulása a fémkultúrák kialakulásának kezdetén.
10./A környezet használata (normális, kockázatos, káros) és szennyezése, az eltérő kulturális – technikai szinttel jellemezhető emberi közösségeknek az élő és élettelen környezettel kialakított viszonya. Az ércek kitermelésének, a korai kohászatnak a hatása a biogeokémiai körfolyamatokra a jégtakaró elemzésének eredményei nyomán. A fémeszközök hatása az agrárterületek kihasználásában, növekvő élelmiszerfelesleg, növekvő globális lakosságszám, a társadalmi piramis átalakulása, a lokális és a globális környezetszennyezés kezdetei, az ércgazdálkodás erdőgazdálkodást kialakító vetülete.
11./Az ókori társadalmi – gazdasági fejlődés és a birodalmak hatása a környezetükre. A császárkori római és a kínai agrárium, valamint ipar manufakturális csúcsfejlődésének hatása a környezetre a jégtakaró elemzések nyomán.
12./Az ókori társadalmi-gazdasági berendezkedés bukásának lehetséges okai, éghajlati-környezeti modellek. A bukás hatása, népvándorláskor kialakulása, a termelő erők pusztulása, ókori agrárium, életmód és társadalom átalakulása.Népességszám és az életszínvonal csökkenése, a termelés és a környezeti terhelés visszaesése a középkor kezdetén.
13./A középkori agrárium és urbánus tér jellegzetességei (Thünen modell), középkori gazdálkodás fejlődésének, az Újvilág felfedezésének hatása a környezeti terhelésre.
14./A régészeti geológia és történeti ökológia recens vetületei. Indusztriális társadalom kiépülése, az elmúlt 200 év társadalmi és gazdasági fejlődésének, a katonai célú fejlesztések és a háborúk hatása a környezetre, a globális környezeti krízis közvetlen előzményei. A biogeokémiai körfolyamatok átalakulása, felgyorsulása, mesterséges elemek megjelenése, a légkör izotópösszetételének megváltozása. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás és természetvédelem alapfogalmai, korai felismerések, megfogalmazások és fejlődésük a XX. században.

Követelmények:
Azok a hallgatók, akik a tárgyat kötelezően vették fel egy-egy témát önállóan kell, hogy kidolgozzák irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.

Azok a hallgatók, akik a tárgyat speciális kollégiumban vették fel, egy – egy témát 2-3 fős csoportokban kell, hogy kidolgozzák, irodalom, döntően angol irodalom alapján és be kell mutatniuk az órák keretében, valamint szemináriumi dolgozatot kell készíteniük önállóan. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.
PhD hallgatóknak 2 kiválasztott tételt kell feldolgozni és bemutatni.

Régészeti geológia

(réggel2-1, 2014: február – május) szemináriumi rendszerben Régész MA, BA hallgatóknak kötelező, Földrajz, Környezettudományi MSc hallgatóknak speciális képzésben, illetve Környezettudományi, Földtudományi, Földrajzi PhD hallgatóknak.
Oktató: Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék
Régészeti geológia kurzus célja a régészeti lelőhelyek rétegazonosításának, terepi mintavételének, a legfontosabb terepi földtani üledékfáciesek leírásának bemutatása. A régészeti geológiai

Tematika:
- terepismeret, terepi mintavételezés oktatása Szeged – Öthalom védett és oktatási szempontból fenntartott homokbányarészletében
- régészeti geológiai finomrétegtani mintavétel és előkészítés kettős, germán iszapolásra, üledékföldtani, geokémiai, archeobotanikai, archeozoológiai vizsgálatokra
- szervesanyag, karbonáttartalom, szervetlenanyag tartalom meghatározás, lézerszedigráffal történő szemcseösszetétel meghatározás, mágneses szuszceptibilitás mérés, vízoldható elemtartalom, bővített talajtani vizsgálatok elvégzése
- archeobotanikai és archeozoológiai anyag kinyerése és kiválogatása a régészeti lelőhelyeken, régészeti objektumokban felhalmozódott üledékekből
- kőzetanyag meghatározásának alapismeretei
- archeobotanikai anyag meghatározásának alapismeretei
- archeozoológiai anyag meghatározásának alapismeretei
A terepi munkálatokhoz, terepbejáráshoz, terepi mintavételhez megfelelő időjárási viszonyok kellenek, ezért pontos időpontot a speciális kollégiumhoz nem tudunk megadni, hanem a február második hetében történő szemináriumi egyeztetésen alakítjuk ki a terepi időpontokat és azok alternatíváit.

Követelmények:
Valamennyi szemináriumi kurzust felvett hallgatónak önállóan kell az az elvégzett terepi és laboratóriumi munkák alapján kidolgozniuk a szemináriumi dolgozatukat. A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 1,5 sorköz, 12 betűméret, sorkizárt, pdf formátum, legalább 12 oldal, ábra, táblázat, képanyag szövegbe szerkesztetten kell megjelenjen, a végén irodalom lista.