Bioturbáció

A partszegély, az árterek és self üledékeire jellemző a bioturbáció, vagyis a bentosz (tengerfenéken élő) szervezetek élettevékenységének nyomai. Ezeknek az élőlényeknek a nagy része "üledékfaló", azaz táplálékkereséskor a tengeraljzat iszapjába fúrja magát. A tengermélység növekedésével a bentosz fauna fokozatosan eltűnik, és a plankton (lebegő) életmódúak veszik át a helyüket.
A bentosz faunát szokás további két típusra bontani:
•    epibentosz (az aljzat felszínén élő élőlények)
•    inbentosz (az aljzat felső néhány centiméterébe magát befúró, ott járatrendszert létrehozó élőlények)
Ezen élőlények tevékenységeik során (táplálkozás, szaporodás, mozgás stb.) életnyomokat, úgynevezett nyomfosszíliákat (beásási nyomok stb.) hoznak létre.