PALEOGÉN

DNY-ÉK félárkok, DNY-i transzgresszió (kréta/eocén határ majd eocénben 3 db), Magyar Paleogén Medence kialakulása

Dorogi Formáció

első  eocén transzgresszió bázistörmelék, tarkaagyag, kőszéntelepekkel É-Bakony-Dorogi medence, szenes márga kagyló és csigahéjakkal a kőszéntelep fedője, szigettenger brakkvízi barnaszenes medencékkel, Kor: E₂ lutéciai

Csernyei Márga Formáció

Dorogi Formációra települő kagylókban, csigákban (Cerithium), egysejtűekben gazdag brakkvízi márga, Gánt-Bagolyhegy, Vértestől Budai-hg-ig. Kor: E₂ lutéciai-bartoni

Szőci Mészkő Formáció

(1.eocén transzgresszió), sekély szublittorális karbonátok változatos vízmélységgel, bentosz foraminiferák (Nummulites, Alveolites) kőzetalkotó mennyiségben, Bakonytól a Budai-hg-ig.   Kor: E₂ lutéciai

Eocén-oligocén határon lezajló tektonika miatt DKHG szárazulat, üledékképződés súlypontja É-MO-ra

Tardi Agyag Formáció

nyílt óceántól elzárt, reduktív körülmények közötti mély szublittorális halpikkelyes bitumenes márga,  levelekkel, bükkszéki kőolajtelepek anyakőzete. Budai-hg, Cserhát, D-Mátra, D-Bükk. Kor: O₁ rupéli (kiscelli)

Hárshegyi Homokkő Formáció

Tardi agyag lerakódása után kiemelkedés, deráziós diszkordancia, majd transzgresszió ÉK felől, bázis  durvaszemű polimikt hommokkő magmás, metamorf szemcsékkel, utólagos paleogén hidrotermális hatás miatt kovás kötőanyagú. Budai-hg. Kor: O₁ rupéli (kiscelli)

Kiscelli Agyag Formáció

a Hárshegyi Hkő heteropikus fáciese és fedője, enyhén euxin változó mélységű, sekély szublittorális (néhány 10 m), batiális ( néhány 100 m) mélységben képződött sötétszürke, bitumenes agyag  gazdag foraminiferákkal (Clavulinoides szabói, Quinqueloculina, Cibicides, Lagena, Nodosaria), csigákkal és cápafogakkal, alföldi CH telepek anyakőzete, Budai-hegység, Esztergomi-medence és Észak-Magyarország Kor: O₁ rupéli (kiscelli)

Törökbálinti  Homokkő Formáció

felső oligocénben regresszió , Kiscelli agyagra települő sekélyebb tengeri (littorális-intertidális) glaukonitos, középszemű Glycimeris-es homok, a bakonyi szárazulaton folyóvízi-tavi képződményekkel összefogazódik, Vértes, Gerecse, Budai-hg, Kor: O₂ katti-M₁ akvitániai  (egri)

NEOGÉN

Alsó miocén  (ottnangi, eggenburgi) Alpi orogenezis Szávai  fázisa, és középső miocén (kárpáti bádeni) medencefejlődés tektonikai fázisai  , Stájer fázis, strike-slip medencék tenger, tufaszórás

Gyulakeszi Riolittufa Formáció

160-210 m vastag „Alsó riolittufa”, alpi orogenezis szávai fázisa ÉK-DNY-i beszakadások, strike-slip medencék, Mecsekben, a Dunántúli-középhegységben és az Északi-középhegységben, Mecsekben a tufaszórással andezit vulkanizmus is (Komlói andezit). 
Kor: M₁ késő burdigáliai (ottnangi)  

Ipolytarnóci  Homokkő 

szárazföldi folyóvízi lábnyomos homokkő kovás kötőanyaggal, Az alsó riolittufa fedte le és őrizte meg, amely korabeli folyóparti környezet volt. Az ide inni járó állatok lábnyomait a vulkáni hamu beterítette és átkovásította.  Kb. kétezer nyom maradt meg.  Kor: M₁ késő akvitániai- kora burdigáliai (eggenburgi)  

Középső miocén medencefejlődés (bádeni-szarmata-pannon) tektonikai, normál tengeri  majd termikus süllyedési medencefejlődési fázis , Alpi orogenezis Lajtai fázisa, Alpok, Kárpátok végleges kiemelkedése medence elszigetelődés DNY-ról a Tethystől, kiédesedés, csökkentsósvíz-Paratethys

Rákosi Mészkő Formáció

alpi orogenezis stájer fázisa a kárpátiban, összeköttetés DNY-on a Tethyssel, transzgresszió, trópusi szigettenger, késő bádeni tengerszintemelkedés, karbonátos rámpán lerakódott lithothamniumos mészkő vörösalgákkal (Lithothamnium), Pecten, Ostrea félékkel és tengeri sünökkel (Clypaster, Echinolampas) Kor: M₂ badeni

Vékonyréteges diatómaföld

tavi-lagúnáris  fáciesben keletkezett kovaalgás biogén opalit, Szurdukpüspöki, Kor: M₂ badeni-szarmata

Tinnyei Mészkő Formáció

a középső miocénre a lajtai fázis miatt elzárt medence csökkentsósvizi biogén durvamészköve, kevés fajszámú és nagy egyedszámú tengeri puhatestűvel  (Mactra, Tapes), klasszikus tengeri elemek hiánya (korall, sünök). Kor: M₂ szarmata

Agyagos aleurolit Congeriákkal (Algyői F.)

szublittorális, agyagos alsó-pannon képződmény, brakkvízi Pannon-tóban, endemikus kagylóhéjakkal, Sopron Kor: M_2-3   a-pannon

Fehér kvarchomok

partközeli hullámverési öv, jól osztályozott monomikt kvarchomok, üveggyártás, Fehérvárcsurgó, Kor: Pl₁ felső-pannon pontusi

Tapolcai Bazalt Formáció

pliocén bazaltvulkanizmus, magasabb köpeny és ívmögötti medence extenziója a medencefejlődésben mély törések újra aktivizálódása 5 mó évet követően, Tapolcai-medence, D-Bakony, Kisalföld, vulkáni tanúhegyek, Zalahaláp, Kor: Pl₁ dáciai-romániai

Homokkő és agyagmárga váltakozása fúrómagon

Algyői fúrás, vízalatti hordalékkúp fácies, hkő és agyagmárga mikrorétegek, CH-tároló, Pannon-tó deltakörnyezete, Algyő,  Kor: Pl₁ felső-pannon

Csontbreccsa

szubtrópusi klímán keletkezett vörösagyagos barlangüledék apró emlőscsontokkal, Villányi-hg Beremend, Csarnóta. Kor: Pl₂-Q₁ pl (villányium)- alsó-pleisztocén

Lösz,löszbaba

lehülő klímán hullóporból keletkezett karbonátos kötőanyagú sárgás durvakőzetlisztes kőzet, karbonát konkréciókkal, Kor: Q₂ – Q₃pl  középső-felső pleisztocén

Infúziós lösz

sötétszürke nagy agyagtartalmú ártéri, kisebb tavi környezetben hullóporból képződött tavi üledékekkel keveredett kőzet. Kor: Q₃ pl felső-pleisztocén

Futóhomok

pleisztocén hordalékkúpok szárazulatra kerülésével meginduló szél általi áthalmozás révén keletkezett üledék, Duna-Tisza-köz, Fülöpháza, Kéleshalom Kor: Q₃ pl-h  felső-pleisztocén, holocén

Mésztufa 

édesvízi mészkő a karbonátos hegyégek peremi törésein feltörő karsztforrásokból, előember Homo erectus seu sapiens hungaricus (Samu), állatok csontjai (medve (Ursus deiningeri), etruszk orrszarvú, ősbölény, ősszarvas),  Vértesszőllős,  Kor: Q₂ pl  középső-plesiztocén: 350,000 év, alsó-paleolitikum