Anatólia

Néhány szó a törökországi rengésről:

Fő rengés :2023 februás 06. Erőssége 7.8 (Régebben a Ricther- skála által meghatározott magnitudo volt a mértékegység, de a szakirodalomban ma már a M_w (momentum magnitudo) jelölést használják. A pontosabb meghatározás abban rejlik, hogy figyelembe veszi a vetősík méretét, az elmozdulás mértékét és a nyírási együtthatót.

Földtani áttekintés:

Törökország területén futnak az Arábiai, az Anatóliai, az Eurázsiai és Afrikai kőzetlemez határai. A terület földtani folyamatait az határozza meg, hogy az Arábiai lemez É-Ény-i irányban mozog, és ennek folyamán ütközik a tőle É-ra található Anatóliai és Eurázsiai lemezekkel. Az Arábiai és az Anatóliai lemez közötti határt a Kelet-anatóliai vető jelöli, amely DNy-i irányban folyamatosan megy át a Holt-tenger transzform vetőbe, ami az Arábiai és Afrikai lemez közötti határt jelöli ki. A Kelet-anatóliai vető ÉK-i irányban belefut a Karlıova hármas pontba, ahol az Észak-anatóliai vető és a Varto vetőkkel találkozik. Az Észak-anatóliai vető az Eurázsiai és az Anatóliai lemezek közötti határt jelöli ki.

Dinamika

A pusztító rengések a Kelet-anatóliai vető DNyi-részén következtek be. A Kelet-anatóliai vető egy nagyjából 600 km hosszú balos oldalelmozdulásos vető, aminek a mentén az Arábiai lemez ~ÉK-irányban mozdul el az Anatóliai lemezhez képest. A vető mentén tehát alapvetően horizontális irányú elmozdulás következik be, ahogy a két kőzetlemez egymáshoz képest mozog. Ez az a folyamat, amelynek eredményeként a vető mentén jelentős feszültség halmozódik fel, ami földrengések formájában oldódik ki. A Kelet-anatóliai vető több földtanilag eltérő szegmensből áll össze. A modern műszeres megfigyelések óta kipattant rengések alapján megállapították, hogy a vető legkeletebbi részén ÉÉNy-DDK-i irányú összenyomódás (kompresszió) és erre merőleges tágulás (extenzió) jellemző, míg a vető többi részét ÉÉK-DDNy-irányú összenyomódás és erre merőleges tágulás jellemzi.
A rengések 10-20 km közötti mélységben pattantak ki, és a kialakulásuk oldalelmozdulásos, közel vertikális vetősíkok mentén történt. Érdemes kiemelni, hogy a rengések óta rövid idő alatt kipattant számos utórengés szinte a térképre rajzolta a Kelet-anatóliai vetőt a Földközi –tengertől egészen több 100 km-en keresztül a kontinens belseje felé. A rengések erejét jól mutatja, hogy azóta a Kelet-anatóliai vetőtől esetenként több száz kilométerre lévő vetők mentén is kisebb—nagyobb rengések következtek be a Fekete-tengertől egészen a Holt-tenger környékéig. Ez azt mutatja, hogy a rengésekkel együtt bekövetkező jelentős elmozdulások nagyobb távolságra is dominóhatás-szerűen újabb rengések kipattanásához vezettek. A jelenlegi rengések érdekessége az, hogy a Kelet-anatóliai vető azon részén pattantak ki, ahol eddig viszonylag visszafogottabb volt a szeizmikus aktivitás és valamivel kisebb erősségű rengések voltak jellemzőek. /Forrás: http://www.seismology.hu/index.php/hu/ /

A terület továbbra sem nyugodott meg, folyamatosak a 4-4.8 rengések. Az újabb rengések kipattanásának helyét és erősségét ITT lehet nyomon követni.